Szabó István, a Duna Aszfalt TVSE első csapatának új vezetőedzője nyilatkozott a Kécskei Krónikának.

Hol dolgozott edzőként, mielőtt a Duna Aszfalt TVSE kötelékébe került?

Már 19 éve edzőként dolgozom, az első 8-10 évet az utánpótlásban töltöttem el Kecskeméten. Ez egy nagyon szép időszak volt számomra. Hála Istennek több olyan játékost tudtunk nevelni, akikből később NB I-es futballista vált, testnevelési főiskolát végzett vagy éppen ma már szintén edzőként dolgozik. Az utánpótlás edzői munka után ért az a megtisztelő feladat, hogy Tomiszlav Szivics mellett dolgozhattam a felnőtt csapatnál. Nagy siker volt a Magyar Kupa megnyerése abban az időszakban. Később megbízott vezetőedző lettem az NB I-es kecskeméti csapatnál, amellyel ötödik helyig sikerült a stábommal a csapatot eljuttatni. Emellett szereztünk egy ezüstérmet a Ligakupában. Ezt követően Pakson is Tomiszlav Szivics mellett dolgoztam segédedzőként, aztán Cegléden másfél évet töltöttem el vezetőedzőként, majd jött egy gyönyörű időszak Kiskunfélegyházán, ahol bajnokságot nyertünk, pont a Tiszakécske előtt.

Gondolta volna akkor, amikor itt a hátsó pályánkon az ünnepelni vágyó kécskei szurkolók előtt megnyerték a bajnoki címet, hogy nemsokára itt lesz vezetőedző?  

Az ember azért tudja, hogy a futballban bármi megtörténhet. Nyilván abban a pillanatban nem, mert örültünk a sikernek és bíztam abban, hogy a Kiskunfélegyháza hosszú évek után mégis vállalja a magasabb osztályt. Sajnos nem így történt. Mégis szép emlékeket őrzök arról az időszakról. Nem gondoltam volna akkoriban, hogy a Tiszakécske vezetőedzője leszek. Később többször beszélgettünk Nyilas Elekkel, régóta jó a kapcsolatunk, majd az a megtisztelő felkérés ért, hogy most a Duna Aszfalt TVSE vezetőedzője lehetek.

Milyen ismeretei vannak a kécskei foci múltjáról?

Sajnos már abban a korban vagyok, hogy emlékszem mindenre. Az a korosztály nyújtott itt kiemelkedő teljesítményt, akikkel szinte egy idős vagyok. Török Laci gyerekkori barátom, Balla Misiék négy-öt évvel fiatalabbak nálam. Játékosként a megyében, majd az NB III-ban nagyon sok nagy meccset játszottam a Domonics Józsi, Ézsiás Gabi, Tóth Jani alkotta csapatokkal. A mérkőzéseken soha nem volt velük kellemes dolgom, de emberként nagyon tiszteltem őket. Egész életemben figyeltem a kécskei focit, egyébként is olyan ember vagyok, aki követi a magyar labdarúgás minden szegmensét a megyétől kezdve az NB I-ig. Szerencsére most már elmondhatom, hogy mindegyik osztályban dolgozhattam. Mindig is szerettem átjönni Tiszakécskére a nagy mérkőzésekre, s most azért dolgozhatok, hogy újra a magasba emelkedjen a kécskei foci.

Mi a véleménye az elmúlt szezon tiszakécskei bajnokcsapatáról?

Szerintem egy szisztematikus nagyon komoly munka zajlott itt két évig. Nyilas Elek jól felépítette a csapatot. Az természetes, hogy osztályváltásnál lesznek új játékosok, de egy olyan komoly mag jött itt létre, emberileg, mentálisan és játéktudásban, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Erre a magra, erre a filozófiára szeretnék építeni, amelyre a kécskei labdarúgást szerető emberek is vevők. Ha ezek az értékek megmaradnak és tudunk hozzájuk megfelelő erősítést hozni, akkor jó mérkőzéseket láthatunk majd.

A csapat céljai?

Az első év osztályváltás után soha nem könnyű, de a csapatot és a tulajdonosi kört ismerve egy minőségi, jó csapatot szeretnénk kialakítani. Nem tudjuk még, hogy melyik csoportba kerülünk, ott is fel kell mérnünk az erőviszonyokat. Akkor már jobban látjuk, hogy mire lehetünk képesek, miután pár hét eltelik a bajnokságból. Semmiképpen nem szeretnénk középszerűcsapatot építeni. Az a cél, hogy mindenki lássa, hogy ez a klub, ez a csapat folyamatosan fejlődik, ha ez sikerül, akkor az első lépést megtettük a tiszakécskei labdarúgásért.

Az elmúlt szezonban fia; Szabó Dávid is Tiszakécskén játszott. Ő jelenleg a távozók között van. Miért nem dolgoznak együtt a Tisza partján?

Nagyon örülök ennek a kérdésnek, mert talán ez a döntésem a filozófiámat is tükrözi. Dávid értékes játékosa lett volna a Duna Aszfalt TVSE-nek az NB III-ban is, de se Nyilas Elek, se én, se Dávid nem tartotta jónak, hogy együtt dolgozzunk. A foci csapatjáték és ebben külön kell válni most az útjainknak. Nagyon szeretem a fiamat és kívánok neki sok sikert a továbbiakra. Ő nagyon szeretett Tiszakécskén futballozni, azt kívánom neki, hogy Kecskeméten is legyen sikeres!

szöveg, fotó: Sánta László(sel)

Hirdetések

legfrissebb híreink