Mindig nagyon várjuk a tavaszt, de most különösen ez után az igazi, kemény tél után.

Így március végén már a meteorológiai tavasz is megérkezett, egyre többet vagyunk szabad levegőn. Elérkezett a kerti munkák ideje, rügyeznek a fák, sőt már több fajta virágzik is, csak úgy, mint a kerti virágok. A nap már melegen simogat, s bizony egy több órás kerti munkával töltött nap után felpirulhat az ember nyaka. Ha elmúlik a kezdeti tavaszi fáradtság, újult erővel vágunk bele a hétköznapokba, olyan ez mintha egy láthatatlan erő friss vért pumpálna ütőereinkbe. A természetben való kint lét nemcsak a növényeket és az állatokat tölti el újra élettel, hanem bennünket, embereket is.

Március 27-én délelőtt ugyancsak a kertben tettem-vettem, amikor a gólya elballagott a ház előtti réten. Pont ugyanúgy bogarászott, mint tette azt az elmúlt években, de mint minden tavasszal, ezúttal is jó eső érzéssel töltött el látványa. Az idő folyamatos körforgására, a mindenkori megújulásra emlékeztetett. De más kerti madarunk is visszatért már. A kerti rozsdafarkú hímje a minap hosszasan üldögélt a cseresznyefa ágán. Szemlélte a birodalmát, mi változott a télen. Minden bizonnyal idén is több fészekaljat kiköltenek párjával a kerti szín teteje alatt, s ritkítják a rovarvilágot.

Hamarosan megérkeznek majd a fecskék is, s alacsonyan húznak majd el a Tisza-parti rét zöld szőnyege felett, ha zivatar közeleg. Velük válik teljessé a tavaszi visszatérés, s haladunk az egyre melegebb napok felé.

Töltsünk el minél több időt a természetben, élvezzük a tavasz szépségeit!

szöveg: Sánta László(sel), fotók: Csikós János